Erről jut eszembe: kopimi.com
SzZsJó nap a mai: sikerült elérnem a 16:13-as vonatot. Igaz ugyan, hogy nem tudtam mindent befejezni, amit erre a hétre terveztem, de ezt lassan már megszokom. Ami a munkát illeti, azért néha vannak sikerélményeim is. De azt mindig elég nehezen tűröm, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Pedig bizony ez már csak ilyen. Brrr... Na de inkább mesélek jó híreket.
Zoránka még tavasszal megtanult ügyesen biciklizni, mostanában ezért is mindig nagyon várja a hétvégéket. A 7végék egyébként elég gyorsan elmúlnak rendszerint. Bár a hetek is nagyon szaladnak, ami az illeti. Rohan az idő... Holnap lesz Duduska utolsó napja az óvodában. Azán elkezdődik az első nyári szünete. 
Hajninak is hamarosan befejeződik a éve. Jövő héten még lesz valami majomkodásuk, aztán ő is kezdheti a nyaralását. Én meg úgy tervezem, hogy kiveszek 3 nap szabit, hogy megünnepelhessük a többiek felszabadulását. Mert ugye a jól időzített három nap a bele eső hétvégével együtt már öt nap szabadidővé válik! 
Közben átmentünk a Tiszán; itt az ártér. Kissé bizarr, ahogy az ártéri nyárfa erdő fáinak csak a lombkoronája zöldellik ki a szürke vízből. A facsemetéknek meg csak a csúcsuk. Erről jut eszembe, hogy ma reggel -- rádiózás közben -- rájöttem, miért füvesítik be a folyó menti gátak oldalát. Pontosabban arra jöttem rá, hogy miért nem endegik, hogy kisebb cserjék is nőjjenek ott. Meg persze a fákat sem szokják szeretni a vízi szakemberek ottan.
