Van Hajninak egy réges-régi mechanikus táskaírógépe. A csinos kis Olivetti karakterkészlete - és ennek megfelelően a billentyűkiosztása is - francia. Így aztán különösen nagy kihívás gépelgetni rajta. Múlt heti békéscsabai nyaralásunk alatt reggelente Zorán is sokat nyüstölte. Mi szülők meg nagyon örültünk ennek: inkább tűri az ember félálomban az írógép csattogását, mint hogy egy 17+ kilós béka ugráljon a hasán-hátán... ![]()
Nos, Zoránka időnként nem csak püföli az írógépet, hanem diktál is nekem. Általában a saját nevét kell leírnom, majd anya és apa nevei következnek. Ezután tárgyak, esetleg "puszi nyuszi" meg hasonlók. Pénteken este Z arra kért, hogy gépelem le legújabb dalát...
A dal így hangzott:
Csip csip molnár
Nem igaz szánt molnár
hegyezővel szánt kezében.
Csip csip molnár ceruzák a kezében,
Nem tudok szántani, de azért
nem tudok szántani,
mert nincs traktorom.
Asztali molnár, asztali molnár,
Asztalban feküdik egy molnár.
Ez történt péntek délután. Szombaton dél körül aztán váratlanul felhívott Matyi komám, hogy aznap délután megy szántani; ha van kedvünk, látogassuk meg. Nyilván volt kedvünk menni. Matyi traktorral szántott. Zoránkával beültünk a traktorba, hogy menjünk egy kört. Aztán ebből kettő lett. Aztán három, ... összesen kb. két és fél órán át zötyögtünk a gépben. A fordulóknál Zorán nagy elszántsággal nyomkodta a dudát. Azt hiszem, a duda több szezonnyi üzemidőt kopott, de szerencsére bírta. Talán ez volt nyaralásunk legizgalmasabb programja. Vagyis nem tudom, mert volt sok más is. De ez is nagyon.
